Brahmacharya – a szexuális kontinencia

A jóga felfogásában a „Brahmacharya” kontinenciát, ellenőrzést, visszatartást (még az önmegtartóztatás, absztinencia értelmében is), spirituális irányultságot, a szexuális energia magasabb, kifinomultabb, spirituális területekre történő transzmutációját, szublimációját jelenti, úgy a férfiak, mint a nők esetében.

Röviden, a Brahmacharya célja a szexuális energia feletti tökéletes uralom elérése, anélkül azonban, hogy kizárnánk a szexuális tevékenység gyakorlásának lehetőségét.

A jógi számára tehát két lehetőség adódik

• vagy teljesen lemond a szexuális tevékenységről, miközben ügyel rá, hogy a szexuális potenciált bizonyos jógagyakorlatok révén magasabb energiaformákká alakítsa át (mint pl. vitalitás, belső erő, tiszta szeretet, mentális erő, spiritualitás). Ezek a technikák tehát mindenfajta erotikus vagy szexuális élményt kizárnak.
• vagy pedig új szempontból tekint a szexuális és erotikus tevékenységre, s ezt ennek megfelelően végzi, amennyiben a szexuális működés tökéletes ellenőrzésére és teljes kontinenciára törekszik, a szexuális tevékenység intelligens gyakorlása révén.

Az alapvető törekvés az, hogy az orgazmust az ejakulációtól elválasszuk, miközben az ejakulációt tetszőlegesen hosszú ideig elodázzuk, függetlenül a szexuális aktusok hosszától, intenzitásától vagy számától. Az ejakuláció csak abban az esetben kívánatos, ha a pár gyermeket szeretne.

A nő esetében a szexuális energia ellenőrzése a szerelmi aktus alatt, vagyis a szexuális kontinencia, nagyon könnyen megvalósítható, és a legritkább esetben igényel előzetes felkészülést.

A férfiak esetében ugyanakkor az ejakuláció kontrollja és ennek lehető leghosszabb ideig (hetekig, hónapokig, sőt, évekig) tartó elhagyása fokozatos és kitartó tréninget feltételez, és igazi csúcsteljesítménynek minősül, amely meggyorsítja a spirituális fejlődést és a szerelmespárt a legmagasabb szintű boldogság, üdvözültség állapotába juttathatja el.

A szexuális kontinencia az élet és a szexualitás új látásmódjával ajándékoz meg, és alapjában véve meghívást jelent arra, hogy a rejtőzködő Erósz titokzatos, spirituális dimenzióit felfedezzük.

A jóga tanainak értelmében a teljes Univerzum a férfi (+, jang) és a női (-, jin) princípium kozmikus egyesülése által keletkezik, melynek kifejeződése fizikai szinten a férfi és a nő egyesülése. Ha a szerelmespár tökéletesen uralja a szexuális kontinenciát, úgy a testi szerelem egy folyamatos, üdvözítő boldogságot nyújtó tudat-tágulássá válik, MELYNEK SORÁN AZ EMBER A VÉGESTŐL KIINDULVA A VÉGTELENT ÉRI EL. Egy keleti mondás a következőképpen fejezi ki ezt az igazságot: „Ha a szerelem, a tökéletes szexuális kontinenciának köszönhetően végtelen nagyra nő, a lehetetlen könnyedén lehetségessé válik.“

A keleti felfogás szerint a spermavesztés kimerültséghez, a vitalitás csökkenéséhez, az érzelmi, mentális és spirituális potenciál visszaeséséhez vezet, ezért csak fajfenntartási célzattal lenne elfogadható. A sperma megtartása a szexuális egyesülés során ellenben a vitalitás erősödését, mindkét szerető gyönyörérzetének elképzelhetetlen fokozódását eredményezi, valamint energiafeltöltődést, fiatalodást, a telepatikus képességek spontán felébredését és számtalan orgazmus megélését teszi lehetővé, anélkül, hogy utána fáradtságot, álmosságot, vagy a szex-szel szembeni ellenérzést élnénk meg.

A kontinens nők a menstruációs vérmennyiség és a menstruációs fájdalmak csökkenését, a havi vérzéshez kapcsolódó kényelmetlen mellékhatások eltűnését, valamint testi felfrissülést, a vitalitás, a teremtő erő és az intelligencia megnövekedését, pszichikai egyensúlyt, és a kisebbrendűségi komplexusok eltűnését tapasztalták meg. Azoknak a szerelmespároknak, akik szexuális kontinenciát gyakorolnak, sokkal kevesebb problémával és feszültséggel kell szembenézniük. A szerelmi kapcsolat sokkal bensőségesebbé, tartósabbá és harmonikusabbá válik, mint a többi szerelmespár esetében.

Amíg az ember szexuális kontinenciát gyakorol, addig – a jóga-tanok értelmében – nem kell félnie a korai öregedéstől, a betegségektől, a haláltól és az elmúlástól. Ami a szexualitást illeti, ki kell emelnünk, hogy a jóga nem feltételezi mindenáron a nem-aktivitást, az önmegtartóztatást, hiszen a legtöbb esetben a szexuláis tevékenységről való lemondás csaknem lehetetlen, és gyakran éppen hogy árt az illető személynek. Tehát teljesen értelmetlen lenne a teljes absztinenciát célként kitűzni a jógában. Érdemes ebben az összefüggésben idézni néhány részletet a híres keleti bölcsesség nagy művéből, a BHAGAVAD GITA-ból:

„… Ám a tétlenség se vonzzon!“ (2.47.)

„A cselekvéstől tartózkodás nem szabadítja meg az embert a tettek következményétől [: az újjászületéstől], és a puszta lemondás sem vezet tökéletességre.“ (3.4.)

A továbbiakban Krishna ragaszkodik hozzá, hogy: a „...tétlenségnél több a tett...“ (3.8.) (Vekerdi József fordítása)

Ha az emberi lény tökéletesen uralja a Brahmacharya-t, a vitalitásnak és energiának óriási tárháza fejlődik ki benne, éles és bátor értelem, erős intellektus, amely minden nehézségnek és igazságtalanságnak ellenáll. Aki kitartóan gyakorolja a szexuális kontinenciát, az bensőjében olyan fizikai erőtartalékra talál, amelyet mindennapi életében sikeresen alkalmazhat. Ezenkívül megállapíthatja, hogy mentális ereje is sokkal nagyobb lesz, értelme világosabbá, emlékezete jobbá válik. Az intellektuális képességek javulása révén a spirituális fejlődés is felgyorsul.

További hatások

Az, aki a szexuális kontinenciát (Brahmacharya-t) kitartóan gyakorolja, minden belső képességét erősíti ezzel. A szexuális kontinencia még a Legmagasabb Önvaló (Atman) megnyilatkozását is lehetővé teszi. A gyakorló teste, pszichéje és összes érzéke szokatlan megvalósításokra lesz képes.

Forrás: tantra-yoga.hu